Köleskása - alaprecept
A kása készítésénél fontos a köles és a víz aránya, ha pergőset szeretnénk 1: 2-höz, ilyenkor nagyon száraz lesz, ha közepeset 1:3-hoz, ha sűrűbbet, ragacsosat 1:4-hez. Személyenként 3-4 evőkanál kölest számítok, aszerint hogy önálló fogásként, vagy köretként készítem
1. a kölest átmossuk 5-6-szor friss vízben, amíg tiszta nem marad a víz
2. feltesszük a tűzre, hozzáöntjük a felforralt főzővizet
3. amikor újból felforrt, leszedjük a habját, és 10-15 percig fedő alatt puhára főzzük
4. pár vajdarabot vagy ghít teszünk a forró kására, és villával könnyedén átforgatjuk.
A köleskását mindig vajjal, vagy ghível készítsük ezzel ellensúlyozva szárító tulajdonságait. Ezen kívül keverhetünk bele párolt, vagy sült hagymát, vagy édes jelleget adva neki aszalt gyümölcsöket. Ha már nem forró csorgathatunk rá mézet.
Eredeti cikk:
http://valodisafrany.blog.hu/2010/04/26/koles_panicum_miliaceum_l#ixzz1ovWRlPOf
Megjegyzés:
Én nem tettem bele zsiradékot, mert mindig fogyózom :). Anélkül is tökéletes.
Ha édességre vágyom, akkor tejben főzöm meg, mert akkor sokkal krémesebb.
A ghí, avagy tisztított vaj. Az indiai konyha leggyakrabban használt zsiradéka.
Elkészítése: A vajat fel kell melegíteni, és közepes lángon addig kell hevíteni, míg elkezd habzani. Vigyázni kell nehogy megbarnuljon, megégjen. Ezután le kell szedni a habot. Tovább kell főzni lassú lángon, hogy az összes víz kiforrjon belőle. Közben a keletkező habot le kell szedni.
Akkor van kész, ha több hab már nem keletkezik a tetején, és egy tiszta, borostyán sárga színt kapunk, az edény alján összegyűlt üledékkel. Ezután le kell szűrni és kész is.
Előnye: a vajjal ellentétben jól bírja a hőt, nem ég meg.
Kölesfelfújt sárgabarackkal
Hozzávalók:
- 35dkg köles
- 40 dkg sárgabarack
- 0,5 l tej és 0,5 l víz
- 4 ek méz
- 2 tojás fehérje
- fahéj, gyömbér
A kölest átmosom, a tej és víz keverékében felteszem főni. (Az eredeti receptben csak víz szerepel, de a tejtől még krémesebb lesz az eredmény.) Hozzáteszek 1 kis fahéjrudat és egy kevés gyömbért.
Amíg fő összeaprítom a barackot. Ha már jó félig megfőtt (kb. fél óra), és már nincs alatta víz, belekeverem a barackot, a mézet, és 15 percre lefedve állni hagyom. Kiveszem a fahéjat.
A tojásfehérjét csipet sóval kemény habbá verem. Óvatosan beleforgatom a kölesbe. Kivajazott lisztezett tepsibe öntöm és előmelegített sütőben megsütöm. Közepesen meleg sütőben sütöm, kb. 200 °C-on. Akkor jó, ha a teteje szép pirosra sült.
Ne kapja ki senki azonnal a sütőből, mert össze fog esni, mivel ez felfújt. Nekem össze is esett, ezért nincs kép. :)
Ennek ellenére nagyon finom lett.
Megjegyzés:
Figyelem, én először elkövettem a hibát és sok gyömbért tettem bele. Nem lett jó. Egy kis kávéskanálnyi bőven elég. Én reszelve tettem bele. Ezeken a fűszereken kívül vagy helyett, bármit beletehetünk, akár vaníliát vagy mézeskalács fűszerkeveréket, bármit, amit szeretünk. Ízesíthetjük narancshéjjal vagy citromhéjjal is.
Barack helyett is használhatunk ami van. Sőt, én úgy is kipróbálnám, ha gyümölcs helyett lekvárt pötyögtetnék a tetejére a tepsiben.
Egyben sült kölesfasírt
Hozzávalók:
- 20 dkg köles
- zöldségek (2 szál sárgarépa, 1 szál fehérrépa, 1 fej hagyma, 3 gerezd fokhagyma)
- 1/2 csomag petrezselyemzöld
- 1 tk. pirospaprika
- 3 ek liszt (lehet teljes kiőrlésű, rozsliszt stb...)
- 4 tojás
A kölest sós vízben puhára főztem és hagytam meghűlni. Az eredeti receptben két tojást kell megfőzni (de én kihagytam). A zöldségeket nagylyukú reszelőn lereszeltem. A köleshez kevertem őket a fokhagymával, fűszerekkel, felaprított tojásokkal együtt.
A nyers tojással és a liszttel masszává keverem és egy kizsírozott (olajozott), zsemlemorzsázott püspökkenyérformába öntöttem.
A formát beletettem egy tepsibe és kb. 2 cm magasan forrásban lévő vizet öntöttem köré.
Előmelegített sütőben 200 °C-on kb. 40 percig gőzöltem.
Hidegen könnyebben szeletelhető.
Kipróbáltam úgy is, hogy kis halmokat raktam belőlük a tepsiben és gőzölés nélkül hamar megsütöttem. Amint lett egy kis színe, már jó is volt.
Megjegyzés:
Először furi volt, de azért elfogyott, úgyhogy finomnak minősítem. Lehet, hogy később még fejlesztem ezt az eledelt.
Az interneten sok névvel illetik: arany gabona, szuper gabona. De miért istenítik? És miért nem hallottam felőle ilyen sokáig??? Íme egy rövid összefoglaló erről az incsi-fincsi étekről.
A köles története
A köles az egyik legősibb kultúrnövény „arany gabonának” is nevezték ugyan nem csak sárga, hanem fehér, szürke, és vöröses is lehet, ezen kívül még termesztenek barna kölest, amelyet nem kell hántolni. Ősidők óta a legfontosabb táplálék volt, és ma is az még Afrikában. Európában, ahogyan kiment a főtt kásák fogyasztása a divatból, és felváltotta a kenyérevés a többi gabonafélék kiszorították étrendünkből. Aki bármelyik receptet megfőzi biztosan meggyőződhet róla milyen finom étel, és ha rendszeresen fogja fogyasztani áldásos hatását is megtapasztalhatja.
Beltartalmi értékei
A zabhoz és az árpához hasonlóan meg kell fosztani külső burkától, mivel azonban értékes anyagai az egész magban egyenletesen oszlanak el, így a hántolt köles ezután is teljes értékű marad. A búzához hasonlóan magas a fehérjetartalma 11 % gazdag B1, B2, B5, PP vitaminokban, és az életműködéshez feltétlenül szükséges nyomelemekben vas (eritrociták, lép, máj, vérplazma), ftór (fogak), magnézium (idegek), mangán (enzimek, hormonok), szilícium (csont, fogak, bőr), réz (máj, csontok), kalcium (csontok), kálium (szív), jód (pajzsmirigy), és cink (máj, prosztata). Teljes értékű aminosavakat tartalmaz.
Magas a zsírtartalma emiatt avasodásra hajlamos, ezért csak rövid ideig tárolható (ne vásároljunk egyszerre sokat belőle).
Hasznos tulajdonságai
A gabonafélék közül az egyetlen lúgos hatású és a legkevésbé allergizáló. A szervezetnek könnyű megemészteni, ezért az érzékeny gyomrúak is nyugodtan fogyaszthatják.
Általános erősítő hatású és segít kijuttatni szervezetünkből a méreganyagokat, gyógyszermaradványokat, különösen az antibiotikumokét.
Jó hatású a cukorbetegek, és a májbetegek számára.
Akik szeretnének gyorsan lefogyni és közben nem éhezni, a köleskása nagyszerű lehetőség, mivel alacsony a szénhidráttartalma. Tehát egyrészről nem növeljük tovább felesleges súlyunkat, másrészről gátolja a zsírlerakódást, és még ki is juttatja azt szervezetünkből.
Szép lesz a bőrünk, hajunk, körmeink, ha rendszeresen fogyasztunk kölest.
• késlelteti az öregedési folyamatokat
• rákmegelőző
• gyulladáscsökkentő
• erősíti az immunrendszert - ellenállóvá teszi a szervezetet
• ajánlott vashiányos állapotokban, savtúltengésre
• szabályozza a vércukorszintet, és a zsíranyagcserét,
• erősíti az erek falát, a tüdő kötőszöveti rendszerét, az emésztőrendszert, és a látást
• megelőzi a fogszuvasodást és megvédi a fogzománcot
• javítja a kollagénanyagcserét fogak, haj, kötőszövetek, csontok állapotát, összeforrasztja a törött csontokat, és a sérült szöveteket.
Negatív tulajdonságai
A köles tartalmaz olyan anyagokat, amelyek gátolják a jód felszívódását a pajzsmirigy által, ezért csökkent működésű pajzsmirigy (hypothyreozis) esetében legyenek óvatosak vele.
Ne egyen túl gyakran kölest, aki hajlamos a székrekedésre, alacsony a gyomorsavtartalma, és érbetegségek esetében.
Mire ügyeljünk a vásárlásnál
Nézzük, meg hogy néz ki, a legfinomabb az élénksárga szemű köles. Minél fakóbb a színe annál „ragacsosabb” lesz az étel belőle. A többi gabonától eltérően nem lehet sokáig tárolni a magas zsírtartalma miatt, hamar megkeseredik, ilyenkor avas szagú, mindig, nézzük meg meddig szól a szavatossága. Ha mégis ilyen megkeseredett kölest vettünk megpróbálhatjuk megmenteni úgy, hogy leforrázzuk, leszűrjük, leöblítjük, és tiszta vízben feltesszük a szokásos módon főni. Szívem szerint, inkább ajánlom a madaraknak adni, nekik nem fog ártani, mert más az emésztésük.
Köszönet Meiszner Katinak, a Valódi sáfrány bloggerének.
Eredeti cikk: http://valodisafrany.blog.hu/2010/04/26/koles_panicum_miliaceum_l#ixzz1ovSa2yDx
Saját tapasztalatok:
Körülbelül fél éve ismerkedtem meg közelebbről is a kölessel és a zabpehellyel (erről később írok). Olyan gabonák után kutattam, melyek nem emelik meg a vércukorszintet, mégis laktatóak és hasznosak a szervezet számára. Pontosabban túl hasznosak ahhoz, hogy lemondjak róluk, főleg, miután megkóstoltam.
A cukorbetegség és az állandó diéta sok mindenre rákényszeríti az embert.
Tehát, kipróbáltam. És isteni finom. A zabért egyszerűen meg vagyok őrülve. De vissza a köleshez.
Főzésnél azt tapasztaltam, ha nem teszek bele sót, annyira édessé válik, hogy alig kell beletenni édesítőt, mézet vagy cukrot. Ez főleg a zabpehelyre igaz (erről majd később). Ha sósan készítem el, például köretnek, alig kell rakni bele. Általában egy kis ételízesítőt teszek hozzá. Sőt, úgy szeretem a legjobban, ha úgy ízesítem mint mondjuk a bulgurt (búzatöret) vagy a kuszkuszt szokták. Friss zöld fűszerekkel, főleg sok-sok petrezselyemmel.
Sósan megfőzve a köles kitűnő köret pörköltekhez, olyan ételekhez, melyek szaftosak.
És ne felejtsük el a puffasztott kölesgolyót sem!! Már kapható nemcsak natúr ízben, de sósban és barbecue ízesítéssel is.
Receptek:
http://susieskitchen.blogspot.com/2012/03/koles-receptek.html